Az EENA kéri, hogy a vészhelyzeti kommunikációt építsék be az új uniós készletfelhalmozási stratégiába

Az EENA, az Európai Segélyhívószám-szövetség egy nem kormányzati szervezet, amelynek küldetése, hogy hozzájáruljon az emberek biztonságának és védelmének javításához.

Forrás: EENA Press Releases, 2025.04.30.

Ma az EENA közösség 1500+ sürgősségi szolgálati képviselőt foglal magában a világ több mint 80 országából, 100+ megoldásszolgáltatót, 100+ kutatót és 200+ európai parlamenti képviselőt. Büszkék vagyunk arra, hogy platformot biztosítunk a közbiztonsági közösség minden résztvevője számára, és teret biztosítunk az együttműködésnek és a tanulásnak.

Az EENA a Bizottság 2025. április 30-i konzultációjára adott válaszában hangsúlyozta, hogy a közelgő uniós készletfelhalmozási stratégiának foglalkoznia kell a vészhelyzeti kommunikációt támogató elektronikus hírközlő hálózatok sebezhetőségeivel.

Az EENA válasza az uniós készletfelhalmozási stratégiáról folyó konzultációra

A vészhelyzeti kommunikációs hálózatok kritikus első védelmi vonalat jelentenek a közösségek számára természeti vagy ember okozta katasztrófák után. Nemcsak az egyes polgárok számára biztosítják a katasztrófa utáni segítségkérés eszközeit, hanem a hatóságok számára is megbízható eszközt biztosítanak a veszélyhelyzet-kezeléshez, biztosítva, hogy az elsősegélynyújtókat azokra a területekre lehessen küldeni, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

A vészhelyzeti kommunikációhoz való hozzáférés azonban csak annyira megbízható, mint a hozzáféréshez használt elektronikus hírközlő hálózatok és az ezen hálózatok működését lehetővé tevő villamosenergia-hálózatok. Mindkét hálózat ki van téve a viharok vagy vis maior okozta zavaroknak. Az áramellátást vagy az elektronikus hírközi hálózatokat megszakító események közelmúltbeli példái közé tartozik a 2025 januárjában Írországban történt Éoywn vihar, valamint a 2025 áprilisában bekövetkezett spanyol és portugál áramkimaradás. Mindkét esemény a 112-es számhoz való hozzáférés elvesztését eredményezte.

Ha szeretne válaszolni erre a konzultációra, 2025. május 8-ig itt adhat választ. Az EENA válaszát az alábbiakban ismertetjük.

Hogyan enyhítheti az uniós készletfelhalmozási stratégia a katasztrófák vészhelyzeti kommunikációhoz való hozzáférésre gyakorolt hatását?

Mivel Európa egyre nagyobb éghajlati és geopolitikai fenyegetésekkel néz szembe, kritikus fontosságú, hogy az EU expanzív megközelítést alkalmazzon a készletfelhalmozás terén, amely magában foglalja a nem kézzelfogható erőforrásokat, például a villamos energiát és a redundáns kapacitást.

Például a cellatornyokban lévő akkumulátorok azon képessége, hogy annyi energiát „tároljanak”, hogy áramkimaradást követően hosszabb ideig biztosítsák a folyamatos kapcsolatot, fontosabb lehet, mint a generátorok és más független áramforrások fizikai készleteinek felhalmozása, amelyek hálózati meghibásodás után összekapcsolhatók egy-egy cellatoronnyal.

Fontos továbbá redundáns kapacitás felhalmozása a Direct to Device Satellite hálózatokon, amelyek valószínűleg megnövekedett igénybevételt fognak tapasztalni a földi hálózati meghibásodások után, így huzamosabb áramkimaradás után is biztosítható a 112-es hálózat folyamatos elérése.

A készletek elérhető elhelyezése fontos lehet a felhalmozott felszerelés mennyisége szempontjából is. A stratégiának biztosítania kell, hogy a készleteket lehetőség szerint a várható felhasználási helyhez közel tárolják.

Ezért döntő fontosságú, hogy az uniós készletfelhalmozási stratégia a következőket tartalmazza:

  • Megnövelt akkumulátortároló kapacitás a meglévő cellatornyokon: A cellatornyok Európa-szerte akkumulátorokkal vannak ellátva, amelyek lehetővé teszik, hogy áramkimaradás esetén korlátozott ideig működjenek. Ez az időtartam tagállamonként és régiónként 15 perctől több napig terjed. Ennek az időtartamnak elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy megszakítás nélküli lefedettséget biztosítson mindaddig, amíg a szolgáltatók ésszerűen elvárhatóan képesek helyreállítani a hálózati áramellátást, vagy kiegészíteni az egyes cellatornyok akkumulátorát egy alternatív energiatermelési forrással.
  • Hordozható, független energiatermelő források: Ezek a független áramforrások, például aggregátorok vagy akkumulátorok használhatók a cellatornyok áramellátására áramkimaradás idejére, hogy biztosítsák a 112-es telefonszámhoz való folyamatos hozzáférést. Hosszabb áramkimaradás esetén töltőpontokat kell biztosítani a helyi közösségek számára, hogy feltölthessék készülékeiket, hogy továbbra is csatlakozhassanak a helyi hálózatukhoz, és így vészhelyzetben kapcsolatba léphessenek a 112-vel. A 112 központnak továbbra is elegendő független energiatermelő forrással kell rendelkezniük, hogy áramkimaradások esetén is biztosítság a folyamatos működést.
  • Nagyobb távközlési berendezés készlet: Ezeknek elegendő számban kell rendelkezésre állniuk ahhoz, hogy a kommunikációs hálózatok jelentős károsodása esetén, például vihar következtében gyors javításokat lehessen végezni.
  • Redundáns sávszélesség a műholdas kommunikációs hálózatokban: Az EU-nak biztosítania kell, hogy az új közvetlen elérésű műholdas hálózatok elegendő további sávszélességet biztosítsanak a segélyhívó szolgáltatások iránti kereslet várható növekedésének kezelésére, amellyel áramkimaradások esetén szembesülhet.

Tovább az EENA oldalára >>>

Scroll to Top