JOGSZABÁLYOK: SZAKMAI

1989-01-24 12:00:00

A Kormány a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a)–i) pontjában, a 4. § (2) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében, a 11. § (6) bekezdése tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló a 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. azonosítás: az a folyamat, amely során a lehetséges létfontosságú rendszerelemeket kockázatelemzés, valamint az ágazati és horizontális kritériumok alapján meghatározzák;

2. kockázatelemzés: fenyegetettségi és kockázati tényezők vizsgálata a rendszerelemek sebezhetőségének, valamint a megzavarásuk vagy megsemmisítésük által okozott következmények értékelése céljából;

3. létfontosságú információs rendszer és létesítmény: a társadalom olyan hálózatszerű, fizikai vagy virtuális rendszerei, eszközei és módszerei, amelyek az információ folyamatos biztosítása és az informatikai feltételek üzemfolytonosságának szükségességéből adódóan önmagukban létfontosságú rendszerelemek, vagy más azonosított létfontosságú rendszerelemek működéséhez nélkülözhetetlenek.

2013-01-11 12:00:00

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 31. és 32. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátásában, valamint a védelmi felkészülési feladatok előkészítésében és végrehajtásában való részvételre kötelezett, továbbá az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti rendszerébe bevont szervezetek (a továbbiakban: szolgáltatók) felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2)1 A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti légiriasztási rendszer riasztási és tájékoztatási feladatainak ellátásában részt vevő közszolgálati adók és nem közszolgálati műsort sugárzó országos, körzeti, helyi rádió- és televízióadók, valamint az adókat üzemeltetők (engedélyesek) jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az 1. és 2. mellékletben meghatározott szolgáltatók a tevékenységi körüket érintően ellátják a rendkívüli események megelőzésére, elhárítására, a következményeik csökkentésére, és megszüntetésére, valamint a helyreállításra irányuló védelmi felkészülési és végrehajtási feladatokat.

2010-12-28 12:00:00

A kormány, egységes rendeletben szabályozta a kormányzati célú elektronikus hírközlést, az elektronikus hírközlési tevékenységet, a hálózatokon a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének a feltételeit.

A kormány, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvényben kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány vonatkozó feladat és jogkörében eljárva, rendeletben szabályozta a kormányzati célú elektronikus hírközlést, a hírközlési tevékenységet, a hálózatokon a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének a feltételeit. A rendelet – alkalmazása tekintetében – több új fogalmat vezetett be, pl. EDR-közreműködő.

A rendelet nevesítette, hogy a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter (jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Miniszter – Fellegi Tamás Úr) jár el – a kormány nevében – a kormányzati célú hálózatok ügyében. A miniszter, a kormányzati célú elektronikus hírközlési szolgáltatóval kötött szerződésben szabályozza többek között a kormányzati célú hálózatok körét, a kormányzati célú hírközlési szolgáltató által kötelezően nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatások körét, a felhasználók számára ingyenesen nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatások körét, az emelt szintű szolgáltatások díjképzésének alkalmazott módszerét, stb.

A rendelet értelmében, a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában kormányzati célú hírközlési tevékenységet kizárólag a kormányzati célú hírközlési szolgáltató és az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultak (az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a honvédelmi miniszter, a külügyminiszter) végezhetnek.

A rendelet tételesen tartalmazza, hogy a kormányzati célú hírközlési szolgáltató (Kopint-Datorg) részére mely hálózatok adandók át. A nagyobb elektronikus hírközlési hálózatok: Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat és alrendszerei (EKG), Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR), Zártcélú Rendészeti Hálózat, Informatikai Közháló, K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer, HBONE (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program, Hungarnet) IP gerinchálózata. De az átadandó hálózatok között szerepel pl.: a családi anyakönyvi rendszerben a rendszerhez csatlakozó végpontok közötti adatátviteli hálózat, az okmányirodák közötti összeköttetést biztosító adatátviteli hálózat, Educatio Kht. által a felsőoktatási intézmények számára egymás elérhetősége végett biztosított adatátviteli hálózat, az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika mint alkalmazás végpontjai közötti adatátviteli hálózat, a „Takarnet” földhivatali nyilvántartáshoz csatlakozó végpontok közötti adatátviteli hálózat, stb. általában a helyi hálózatok kivételével.

A Kormányrendelet, az egységes szabályozáson felül különös szabályokat tartalmaz: az EDR-re, az EKG-ra, az informatikai közhálóra, a zártcélú rendészeti hálózatra és a K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszerre vonatkozóan.

Néhány, az EDR-re vonatkozó különös szabály:

  • EDR-közreműködő: a Magyar Állammal kötött szerződés alapján az EDR-szolgáltatást a kormányzati célú hírközlési szolgáltató részére nyújtó szervezet.

  • Az EDR használatára a rendeletben nevesített 29 szervezet, intézmény jogosult, illetve a miniszter jóváhagyásával kapcsolódhatnak a hálózathoz – jellemzően készenléti feladatokat ellátó szervezetek és / vagy kritikus fontosságú infrastruktúrát üzemeltetők.

  • Az EDR szolgáltatásait a kormányzati célú hírközlési szolgáltató nyújtja a felhasználóknak, a miniszter szakmai irányításával.

  • Az EDR-eszközök használatbavételének, valamint a VPN-k üzemeltetésének és használatának általános szabályait – a minimum használati követelményekben meghatározott tartalom alapján – a kormányzati célú hírközlési szolgáltató határozza meg (általános EDR használati szabályzat). Az általános EDR használati szabályzat tervezetét a kormányzati célú hírközlési szolgáltató készíti el, és a miniszterhez nyújtja be jóváhagyás céljából.

2010-07-01 12:00:00

A Kormány rendeletben szabályozta a Kormány tagjainak feladat és hatáskörét. Ezen belül a 84. § a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe utalta, és a miniszter a Kormány nevében gyakorolja többek között:

j) informatika,
k) közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosítása,
l) elektronikus hírközlés
szakterületek irányítását.

(1) A Miniszterelnök általános helyettese felelősségi körében a miniszterelnök által meghatározott rendben helyettesíti a miniszterelnököt. (2) A Miniszterelnök általános helyettese közreműködik közigazgatási és igazságügyi miniszternek az egyházpolitikával és egyház-diplomáciával kapcsolatos feladatai ellátásában. (3) A Miniszterelnök általános helyettese a nemzetpolitikáért való felelőssége körében a) kidolgozza a magyar nemzet integritása, illetve határokon átnyúló összefogása érdekében a kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikát, …

2010-05-06 12:00:00

A Kormány a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím esetében
a 37. § b) pont bb) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 17–18. § esetében
a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. Látogatás: telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet alkalmazásában álló személy részéről egy másik telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet felkeresése a minősített szerződés végrehajtásához kapcsolódó és a minősített adat megismerésével járó tárgyalás, egyeztetés céljából.

2. Minősített szerződés: bármely nemzeti, vagy külföldi minősített adat keletkeztetését, továbbá megismerését igénylő vagy minősített adatokat tartalmazó szerződés.

3. Nemzetbiztonsági szolgálat: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. § m) pontja vagy 7. § m) pontja alapján a gazdálkodó szervezet cégellenőrzését végző nemzetbiztonsági szolgálat.

4. Projekt minősítési jegyzék: a minősített szerződés végrehajtása során keletkező adatok minősítését segítő útmutató, a védendő tárgykörök és ezek lehetséges minősítésének meghatározásával.

2010-03-26 12:00:00

A Kormány a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37. § a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,


a 69. § (18) bekezdése tekintetében
az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján
az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. elektronikai tárgyvédelem: olyan elektronikai jelzőrendszer, amely éles üzemmódban felügyeli a biztonsági területen elhelyezett biztonsági tárolót, jelzi az illetéktelen nyitási, zárási és áttörési kísérletet,

2. elektronikai térvédelem: olyan elektronikai jelzőrendszer, amely éles üzemmódban felügyeli a biztonsági terület belső terét, jelez mindennemű mozgást,

3. reagáló erő: a fizikai biztonság érdekében elrendelt intézkedéseket végrehajtó személyzet, így az őrök, az ügyeleti szolgálatot adó, a távfelügyeletet ellátó és a biztonsági rendszert működtető személyek,

4. rendezvény: alkalmi, széles körű, időszakos összejövetel, előre megszervezett formában.

2010-03-26 12:00:00

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (4) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet 1. § j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) Az elektronikus hírközlés szolgáltatási tevékenységének a minősített időszakban történő ellátásához szükséges védelmi felkészülési feladatok előkészítésében és végrehajtásában való részvételre kijelölt, valamint az informatikai és elektronikus hírközlési, továbbá postai ágazat (a továbbiakban: ágazat) ügyeleti rendszerébe bevont elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek (a továbbiakban: szolgáltatók) felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A riasztási és tájékoztatási feladat ellátásában részt vevő nem közszolgálati műsort sugárzó országos, körzeti, helyi rádió és televízió adók, az adókat üzemeltetők (engedélyesek) jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A kijelölés alapján a szolgáltatók a tevékenységi körüket érintően ellátják a minősített időszakban bekövetkező rendkívüli események megelőzésére, elhárítására, a következményeik csökkentésére, illetve megszüntetésére, valamint a helyreállításra irányuló védelmi felkészülési és végrehajtási feladatokat. E rendelet alkalmazásában minősített időszak a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19. §-a (3) bekezdésének h) pontjában meghatározott rendkívüli állapot és i) pontjában meghatározott szükségállapot, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének i) pontja és a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti veszélyhelyzet, valamint az Alkotmány 19. § (3) bekezdés n) pontjában meghatározott megelőző védelmi helyzet, továbbá a 19/E. § (1) bekezdésében foglalt, a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig terjedő időszak.

2009-12-29 12:00:00

Az Országgyűlés az állami és a közfeladatok ellátásának biztosítása érdekében, a közérdekű adatok megismerésének alkotmányos jogából, illetve e jog kizárólag szükséges és arányos mértékű korlátozásának lehetőségéből kiindulva, a minősített adat védelméről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §2 E törvény célja, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása, Magyarország érdekeinek védelme és az állam nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel összhangban meghatározza a minősített adat létrejöttével és kezelésével kapcsolatos alapvető rendelkezéseket, a minősítési eljárás és a nemzeti minősített adat felülvizsgálatának rendjét, a minősített adat védelmének általános szabályait, a nemzeti iparbiztonság rendszerének főbb elemeit, és rendelkezzen a minősített adat védelmét ellátó szervekről és személyekről.

2009-10-14 12:00:00

A központi rendszer – mint rendszer – üzemeltetését a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. (a továbbiakban: üzemeltető) a működtetővel kötött közszolgáltatási szerződés keretében látja el.

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a) az elektronikus közszolgáltatást nyújtó, valamint az elektronikus közszolgáltatáshoz szakmai és informatikai támogatást biztosító természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetekre, b) a központi elektronikus szolgáltató rendszer (a továbbiakban: központi rendszer) útján nyújtott szolgáltatásokra, c) az elektronikus közszolgáltatásokat igénybe vevő szervezetekre és személyekre (a továbbiakban: felhasználó). (2) E rendelet szabályait a központi rendszeren keresztül vagy annak szolgáltatásai igénybevételével nyújtott elektronikus közszolgáltatások vonatkozásában kell alkalmazni. …

2007-05-15 12:00:00

A Kormány, határozatban szabályozta az EDR üzembe helyezésével, használatba vételével kapcsolatos feladatokat, kijelölte a feladatok felelőseit, és végrehajtásuk határidejét.

1. a) A 2008–2015. évi költségvetések tervezése során az EDR szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó központi, a rendszer alapszolgáltatásai fenntartásához kapcsolódó díjakat, illetve a központosított közbeszerzésből központilag biztosított bérelt készülékek bérleti díját egy összegben, a Miniszterelnökség fejezetben kell megtervezni. Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, infokommunikációért felelős kormánybiztos, pénzügyminiszter Határidő: évente a költségvetési törvény előkészítéséhez igazodóan …

2007-05-15 12:00:00

A Kormány az Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszerről szóló rendeletével összefüggésben a következő határozatot hozta:

1. a)1 A 2008–2015. évi költségvetések tervezése során az EDR szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó központi, a rendszer alapszolgáltatásai fenntartásához kapcsolódó díjakat, illetve a központosított közbeszerzésből központilag biztosított bérelt készülékek bérleti díját egy összegben, a Miniszterelnökség fejezetben kell megtervezni.

Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, infokommunikációért felelős kormánybiztos, pénzügyminiszter

Határidő: évente a költségvetési törvény előkészítéséhez igazodóan

b) A többletkészülékek beszerzésére, a nem standard, azaz a szolgáltatói szerződésben nem szereplő szolgáltatások biztosítására a szolgáltatási díjak fedezetét a felhasználó szervezetek költségvetésében kell megtervezni.

Felelős: érintett miniszterek, pénzügyminiszter

Határidő: évente a költségvetési törvény előkészítéséhez igazodóan

2006-12-23 12:00:00

A nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatok keretében a KEKKH ellátja – a szervezeti egységeként működő Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hatóság útján – a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás feladatait ellátó hatóság szervezetéről, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjéről szóló kormányrendeletben megállapított feladatokat.

1. § A Kormány az elektronikus közszolgáltatásokhoz, valamint egyes központi közigazgatási nyilvántartási rendszerekhez kapcsolódó adatkezelési és hatósági feladatok ellátására, azok fejlesztésére és üzemeltetésére, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására létrehozza a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: KEKKH). …

2004-10-06 12:00:00

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. §-a (4) bekezdésének p) pontjában, továbbá a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 53. §-a (2) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az Informatikai és Hírközlési Minisztériumra (a továbbiakban: Minisztérium), a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: NHH) és az NHH által működtetett Országos Informatikai és Hírközlési Főügyeletre (a továbbiakban: Főügyelet), továbbá az ügyeleti rendszerbe – külön jogszabály1 szerint kijelöléssel – bevont informatikai, elektronikus hírközlési és postai szolgáltatókra (a továbbiakban együtt: kijelölt szolgáltatók).

2004-04-27 12:00:00

A Kormány az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakra, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki feladatokra történő felkészítésért (a továbbiakban együtt: védelmi felkészítés) felelős kormányzati szervekre;

b) a védelmi felkészítésben történő részvételre külön jogszabályban kijelölt elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetekre.

(2) Az elektronikus hírközlés minősített időszaki alkalmazásának és irányításának elveit a melléklet tartalmazza.

2003-11-27 12:00:00

Az Országgyűlés az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, a fogyasztók megbízható, biztonságos, megfelelő minőségű és lehető legalacsonyabb díjú elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása érdekében, az elektronikus hírközlési piacon a hatékony, az alkalmazott technológiától független verseny biztosítása, valamint az Európai Közösség jogszabályainak való megfelelés céljából az elektronikus hírközlésről a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA, CÉLJAI ÉS ALAPELVEI

1. § (1)2 E törvény hatálya kiterjed

a)3 a Magyarország területén végzett vagy területére irányuló elektronikus hírközlési tevékenységre, valamint minden olyan tevékenységre, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik,

b) az a) pontban foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire,

c) a felhasználókra, a fogyasztókra és az előfizetőkre,

d) az a) pontban foglalt tevékenységet vagy szolgáltatást végző, illetve nyújtó, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy azt igénybevevő belföldi vagy külföldi természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire,

e)4 a 159/B. § és a 182. § (3) bekezdés tekintetében az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott kereső- és gyorsítótárolás-szolgáltatást végző közvetítő szolgáltatókra (a továbbiakban együtt: kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók).

(2)5 E törvényt a jogszabályban meghatározott közfeladatok ellátásához szükséges olyan elektronikus hírközlő hálózat esetén, amely nyilvános elektronikus hírközlő hálózattól fizikailag vagy logikailag elkülönített (a továbbiakban: kormányzati célú hálózat), valamint az ilyen hálózatokkal kapcsolatos elektronikus hírközlési tevékenység tekintetében a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

1995-12-28 12:00:00

Az Országgyűlés a Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos működéséről a következő törvényt alkotja: A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása

1. §2 Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai:

a) az Információs Hivatal,

b) az Alkotmányvédelmi Hivatal,

c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint

d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).

2. § (1)3 Az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.

(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására a nemzetbiztonsági szolgálatok – a kormányzati irányítási döntéseknek megfelelően – helyi, területi szerveket hozhatnak létre.

A Törvény a Magyar Közlöny honlapjáról letölthető

Scroll to Top